A Planetrotterről

A Planetrottert Vincent Wretling fejleszti, aki a kvíz- és műveltségi játékok szenvedélyes rajongója. 2017-ben megalkotta a „Lista Rätt” társasjátékot, amelyet Svédországban az Év Társasjátéka díjra jelöltek. A Planetrotter célja, hogy izgalmas napi kihívást nyújtson – szórakoztató, fejtörő szünetet, amely egyben lebilincselő utazás csodálatos bolygónkon!

Gyakori kérdések

Hogyan kell játszani a Planetrotterrel?

A célod, hogy legfeljebb 7 tippből kitaláld a nap titkos városát. Minden tipp után nyomokat kapsz különböző jellemzők alapján, például kontinens, ország, népesség és mások. A számértékeknél nyilak (↑/↓) mutatják a helyes irányt. A távolságnál az iránytű tűje a keresett város felé mutat! A csempék színei (talált, közel, nem talált) elvezetnek a helyes válaszhoz.

Mit jelentenek a tűk és a vonalak a földgömbön?

Minden tipp egy számozott tűt szúr a földgömbre, és repülési útvonal rajzolódik az előző tipptől az újig. Így látod a teljes utadat a nap városa felé. A földgömböt magad is forgathatod, nagyíthatod és kicsinyítheted.

Ingyenes a Planetrotter?

Igen, a Planetrotter teljesen ingyenes. A cél az, hogy a földrajz és a világ városainak megismerése szórakoztató és mindenki számára elérhető legyen.

Milyen gyakran van új város?

Minden nap éjfélkor, a helyi időd szerint új titkos város érkezik. Ez a normál és a szakértő módra is igaz, így mindig vár rád egy új kihívás.

Mi a különbség a normál és a szakértő mód között?

Normál módban a nap városa ismertebb városok listájáról kerül ki. Szakértő módban a nehézség jóval nagyobb, mert a választás a teljes adatbázisból történik – ritkább és kevésbé ismert helyekkel együtt. Igazi próbatétel a földrajz szerelmeseinek!

Hogyan választjátok ki a nap városát?

A nap városát gondosan összeállított listáról választjuk, hogy a nehézség, a méret és az elhelyezkedés jól váltakozzon. Sosem tudhatod, mi jön, de a sorrend úgy készült, hogy minden nap új és izgalmas kihívás legyen.

Honnan származnak az adatok?

A népesség a teljes, összefüggően beépített városi területre vonatkozik az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának GHSL Urban Centre Database 2025 adatbázisa szerint (CC BY 4.0; minden városközpont 2025-ös népességét használjuk). Az északi és a balti országokban, az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában és Új-Zélandon, ahol a műholdas adatok alulbecslik a ritkán beépített elővárosokat, valamint az 50 000 főnél kisebb településeknél az országos statisztikai hivatal adatát használjuk magára a településre, sosem a teljes közigazgatási egységre. Ha több város osztozik egy városi területen, a központi város – több város nevét viselő területnél a legnagyobb közülük – kapja az egészet, a többi megtartja a saját adatát. Csak domináns város nélküli városi területeken osztoznak a városok a népességen saját népességük arányában. Az alapítás éve a Wikipédia szerinti első dokumentált városi szakasz; a becsült évszámok – egy évszázadból levezetve vagy régészetileg keltezve – előtt „kb.” áll. Az új néven, egyesítéssel létrejött város alapítási éve az egyesítés éve. A javításokat köszönettel fogadjuk a(z) [email protected] címen.

Visszajelzéssel és egyéb kérdésekkel írj a [email protected] címre.

← Vissza a játékhoz